A Küre-hegység Nemzeti Park – Európa száz legfontosabb erdőterületeinek egyike
Törökország fekete-tengeri partjának nyugati részén, a Bartyn és a Kizilirmak folyók között 300 kilométer hosszan húzódnak a Küre-hegység hegyei – a Nyugat-Fekete-tengervidék legnedvesebb és legerdősebb területei. 2000-ben a hegység legszebb részét védetté nyilvánították, és létrehozták a Küre-hegység Nemzeti Parkot (Küre Dağları Millî Parkı). A park területe körülbelül 80 000 hektár, magterülete 37 753 hektár; átlagos magassága 500 méter. A Küre-hegység Nemzeti Parkot a WWF Európa 100 sürgős védelmet igénylő erdei kritikus pontjának egyikeként ismerte el, valamint Törökország 8 kritikus természeti területének egyetleniként, amely felkerült az európai lista 20 legsebezhetőbb természeti területének sorába. Itt élnek medvék és hiúzok, 157 endemikus faj virágzik, a kanyonok pedig több száz méter mélyre nyúlnak.
A Küre-hegység Nemzeti Park története és eredete
A nemzetközi természetvédelmi közösség érdeklődése a Kyure-hegység iránt már 1988-ban megnyilvánult, amikor a WWF ezt a területet a védelem szempontjából prioritásként kezelendő területek közé sorolta. Ugyanekkor kezdődött el a terület védelmi koncepciójának kidolgozása. Az 1990-es években a bányavállalatok és kőbányák tevékenysége, valamint az erdők mezőgazdasági területekké történő kiirtása súlyos károkat okozott a régióban – éppen a pusztulás veszélye vezetett a természetvédelmi erőfeszítések fokozásához.
1998–2000 között a Török Erdészeti Minisztérium az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) támogatásával megvalósította a nemzeti parkok kezelésére és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló projektet. Ennek eredményeként 2000. július 7-én hivatalosan létrehozták a Küre Dağları Millî Parkı-t. A park Kastamonu és Bartın tartományok Pınarbaşı, Cide, Şenpazar, Azdavay, Kurucaşile, Ulus és Amasra térségeit fedi le. Ugyanebben az évben hivatalosan is felkerült Törökország napirendjére a védett területek körüli pufferzóna koncepciója.
2001-ben Pınarbaşıban megnyílt az ökoturisztikai központ – itt 20 helyi természetvezető kapott képzést. 2002-ben ökoturisztikai térképeket adtak ki, 2001 és 2006 között pedig a helyi közösségek körében kampányok indultak az erdők fenntartható használatáért. Az ökoturizmus új munkahelyeket teremtett – különösen a nők, az erdészek és a munkanélküli fiatalok számára. 2012 áprilisában a park megkapta a PAN Parks – Európai Védett Területek Hálózata – tanúsítványát.
Természeti területek és látnivalók
A Kyure-hegység megértésének kulcsszava a „nedvesség”. A Fekete-tengeri hegyek nyugati része Törökország egyik legmagasabb éves csapadékmennyiségét kapja; ez a mészkő domborzattal kombinálva kanyonok, barlangok és reliktumerdők ökoszisztémáját hozta létre.
Kanyonok: Horma, Valla, Çatak, Aydos
A park négy fő kanyonja – Horma, Valla, Çatak és Aydos – egyedülálló ökoszisztémát alkot. A Valla-kanyon több mint 1000 méter magas falakkal és erős viharos szelekkel rendelkezik, ami az egyik legnehezebben megközelíthető helyszínévé teszi. A kanyonok átszelik a karsztos tájat, keskeny folyosókat hozva létre függőleges mészkőfalakkal, amelyek alján hegyi patak folyik. A kanyoningtúrázáshoz itt speciális felszerelés és tapasztalt vezető szükséges.
Ilgarini-barlang
Az Ilgarini-barlang Törökország egyik legmélyebb barlangja. Bejárata hatalmas, teljes hossza 850 méter, mélysége 250 méter. Az utolsó két óra a barlanghoz vezető úton meredek, nedves, érintetlen erdőn halad át. A látogatás csak helyi idegenvezetővel lehetséges. A bejáratnál megmaradtak egy kis település (kb. 10 ház) romjai, amely feltehetően a bizánci időszakból származik, valamint víztárolók.
Erdők: öt magassági övezet
A Kyure fekete-tengeri erdei öt magassági övezetre oszthatók. A part mentén olajfák, eperfa, gesztenyefák, vad eper és krími fenyő található. Magasabban vegyes erdők találhatók, ahol a fenyő, a bükk és a juhar dominál. Minél magasabbra jutunk, annál gyakrabban találkozunk ősi, idős állományokkal – ezeket nevezik „old-growth forest formations”-nak. Orosz nyelvű utazók számára: a hasonló, többszintű erdőszerkezet a Kaukázusból ismerős, de a Kyure növényvilága önálló és gazdagabb endemikus fajokban.
Állatvilág és ökoturizmus
A parkban Törökország 160 emlősfajából 48 él: barna medve, őz, vaddisznó, vidra, farkas (nyomait nemrég újra rögzítették) és hiúz. 1999-ben újra betelepítették ide a vörös szarvasokat – egy fajt, amely az 1950-es években teljesen eltűnt Anatóliából. Lehetséges aktív turisztikai tevékenységek: vadon élő állatok megfigyelése, gyalogtúrák (trekking és hiking), lovaglás, hegyikerékpározás, barlangászat, kanyoningtúrák, sziklamászás.
Érdekes tények és legendák
- A Kyure-hegység az egyetlen Törökország 8 kritikus természeti területe közül, amely felkerült az 1990-es években összeállított, a 20 legveszélyeztetettebb természeti területet tartalmazó európai listára.
- 1999-ben vörös szarvasokat hoztak a parkba Boluból – ez a faj az 1950-es években eltűnt a vadonból Anatóliában; ma a populáció helyreáll.
- A Kyure-hegységben 157 endemikus növényfajt jegyeztek fel, amelyek közül 59 szerepel a Vörös Listán; egy új fajt – az Abant Kazgagası-t – nemrég azonosítottak, ezzel az endemikus fajok száma 158-ra emelkedett.
- A 250 méter mély Ylgari-barlang Törökország egyik legmélyebb barlangja; bejáratánál megmaradtak a bizánci kori település romjai, amelyeket a kincskeresők megrongáltak.
- A park 2012-ben megkapta a PAN Parks tanúsítványt – ez az első Törökországban, ami bizonyítja, hogy megfelel a védett területek kezelésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak.
Megközelítés
A Küre-hegység Nemzeti Park Kastamonu és Bartın tartományok több területét fedi le. A legközelebbi nagy repülőterek Kastamonu (KFS) és Zonguldak (ONQ); Isztambulból mindkettőre körülbelül 1–1,5 óra repülési idő. Isztambulból busszal Kastamonuig körülbelül 4 óra, Bartınig körülbelül 4,5 óra az út. A parkba több bejáraton keresztül lehet bejutni; a legkényelmesebb Pınarbaşı (ökoturisztikai központ) vagy Amasra felől.
Amasra – egy festői fekvésű fekete-tengeri kisváros kikötővel, történelmi erőddel és néhány szállodával – ideális kiindulópont a parkba tett egynapos kirándulásokhoz. Kastamonu és a park Pınarbaşı környéki bejárata között körülbelül 50 km a távolság. A legtöbb útvonalhoz (különösen a kanyonhoz és Ylgarihoz) vezetőre van szükség: előre foglaljon a Pınarbaşı Ökoturisztikai Központon vagy a kastamonui helyi utazási irodákon keresztül.
Tanácsok az utazóknak
A park látogatására a legjobb időszak május–október. Májusban virágoznak a hegyi rétek és a folyók vízállása magas, június–augusztusban kellemes az időjárás a túrázáshoz; ősszel (szeptember–október) az erdők arany- és vörös színbe öltöznek – ez az egyik legszebb látvány a Fekete-tengeri régióban. Télen az utak egy része a hó miatt járhatatlan.
A gyalogos útvonalakhoz tapadófelületű túracipőre van szükség: az erdőben és a kanyonoknál gyakran nedves a talaj. A kanyonhoz és a barlangászathoz speciális felszerelés szükséges, amelyet Pınarbaşıban vagy a túravezetőkön keresztül lehet bérelni. A völgyekben a telefonkapcsolat megbízhatatlan – offline térképek elengedhetetlenek. Kastamonuból nincs rendszeres tömegközlekedés a parkba – autóval vagy szervezett kirándulással lehet eljutni. A park körüli falvakban családi panziókban (pansiyon) fogadják a turistákat – ez a török ökoturizmus hagyományos formája, házias ételekkel és a környék ismeretével.
A parkot jól lehet összekötni Amasra (UNESCO, történelmi erőd és strandok) és İnebolu (az ókori Abonotich) látogatásával. A Küre-hegység Nemzeti Park azoknak szól, akik Törökországban nem a strandokat és a romokat keresik, hanem egy igazi vadon élő erdőt, ahol a barna medve nyomokat hagy a sárban, és a kanyon hirtelen szakadékként tárul fel az ösvény kanyarulatánál.